James Macdonald:

Vertikális gyülekezet

Belharcok, pletykák, szívfájdalom, csalódottság – sokszor ez jellemző a gyülekezetre. Bár vannak kivételek, az egyház bizony kudarcot vallott. Hol szánalmasan kiszámítható, hol szégyenletesen szórakoztató. Néha szomorúan érzelgős, és csak ritkán hiteles. S a végletek között botladozva bekövetkezett a legrosszabb: a gyülekezet Isten nélküli lett.

A Vertikális gyülekezet új utat mutat: Isten az, aki keres minket, mi pedig azok, akiket ő megtalál. A vertikális gyülekezetben Isten megmutatkozik, és ez mindent megváltoztat. Ha szeretnéd Isten jelenlétét úgy átélni, ahogy soha azelőtt, és a saját szemeddel látni, amint munkálkodik; ha szeretnél úgy felébredni, hogy „Hála Istennek, vasárnap van!”, és izgatottan készülődni az istentiszteletre, akkor ez a könyv neked szól. Senki sem mondta, hogy a gyülekezet a biztonságért vagy a kényelemért van. Kiszámíthatónak sem kell lennie. Isten sem ilyen. A gyülekezet azért van, hogy visszafogja a büszkeségünket,  összemorzsolja az önzésünket. Egy hely, ahol csillapul a szívfájdalmunk, enyhül a szenvedésünk. Ahol vigasztalást, együttérzést adunk és kapunk. A gyülekezet a közösség és a misszió helye. De Isten nélkül mindez nem lehetséges. Fedezzük fel mindazt, amit Isten adni akar, hogy dicsősége megjelenhessen köztünk. Ha a gyülekezet többé nem rólunk szól, Isten megjelenik, és ő lesz a Főszereplő.

Belelapozok